Helyi értéktár

Csopak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3. § (1)-(3) bekezdése valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendelt 3.§ (1) bekezdése alapján megalakítja a Csopaki Értéktár Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), melynek Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint fogadja el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A bizottság hivatalos megnevezése: Csopak Települési Értéktár Bizottság 2. A bizottság székhelye: 8229 Csopak, Petőfi Sándor utca 2. 3. A bizottság létszáma: 5 Fő 4. A bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. II. A BIZOTTSÁG FELADAT-ÉS

A csopaki szőlőhegyi önkormányzat jegyzőkönyve a Balaton-felvidék területéről fennmaradt legszebb és legteljesebb jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv terjedelme 800 oldal. Évköre 1754-től 1880-ig terjed. A kézirat a Megyei Levéltárba került, ahol a VeML IX. 232. törzsszámon található. Az eredeti kézirat fénymásolatából (1754-1807) és az arról készült szöveghű gépelt iratanyagból (1808-1880) Györe Zoltán készített, a régies nyelvezetet átültetve, a mai kor embere számára is érthető „fordítást”.

Közel húsz éve, minden évben megrendezésre került a program, mely mind a falu életében, a közösségi és kulturális létében és a hagyományőrzés tekintetében jelentős szerepet tölt be. A résztvevő asszonyok értékteremtő munkája formálja a következő nemzedékek gondolkodását, tudatát és magyar identitásuk fontosságát. A régi idők asszonyfarsangjainak megyénkben is volt hagyománya – Raposka – ennek állítottak emléket kicsit más formában, de a lényeget nem feledve. Vidám hangulatban búcsúzni a farsangtól! A most élő embereknek is szükségük van lazításra, a feszültség levezetésére. Meg kellett találni azt a szórakozási formát, ami megfelel a mai kor igényeinek is. A múltból való merítkezés alkalmat ad

A veszprémi Angolkisasszonyok „Sancta Maria” Intézetének alapítása Ranolder János megyés püspök nevéhez fűződik, aki fontosnak tartotta, hogy egyházmegyéjében a nőnevelésnek otthont teremtsen. Így adódott a feladat: női szerzetesrendek vezetése alatt álló nőnevelő intézetek megalapozása. Az volt a célkitűzése, hogy a nővérek úgy munkálkodjanak, hogy komoly munkára és igaz benső lelkiségre neveljék a rájuk bízott lányokat, hogy majd lelke legyenek a családnak, oszlopa a társadalomnak, értékes tagja az egyháznak. Ranolder János megyés püspök a tanárnőknek Csopakon nyaralót is építtetett a XIX.-XX. század fordulóján.

Dr. Pécsvárady Lászlót régi családi kötelék fűzi Csopakhoz. A múlt század elején tanító nagyapja kis szőlő birtokot örökölt, majd szerény nyaralót építtetett ide. A költő kisgyerek kora óta itt töltötte a nyarakat, később pedig életvitelszerűen élt itt egyfolytában, családjával. Ma is, idős korában tavasztól őszig /”nyitástól” szüretig/ Csopakon van. A szőlő, a Balaton, az itteni mediterrán növények, a környezetében dolgozó emberek, egész életét meghatározó élménnyé és tapasztalattá váltak. Minden versén átsüt Csopak, a benne élő emberek szeretete, tisztelete, a rajongása a Balatonért /kiváló úszó volt/ a tájra jellemző mediterrán növények dicsérete, és az értékes történelmi, építészeti emlékek, tárgyak megbecsülése.

A középkori Szent István király tiszteletére épült templomot 1880 körül bontották el, csak a tornya maradt meg, amit új tetővel láttak el. Ettől kezdve a tornyot „csonkatoronynak“ nevezte a falu. Csopak feltehetően már a kora Árpád-korban létező település volt. Az 1270-es évektől kezdve már autentikus oklevelek is említik. Évszázadokon keresztül Csopak legnagyobb birtokosa a Veszprémi Káptalan volt. Szent István tiszteletére a káptalan építtetett templomot a csopakiaknak. A templomról az 1861. augusztus 31-én itt járt Rómer Flóris bencés tanár (1815-1889) - hazai régészetünk egyik jeles első művelője - rajza és leírása alapján tájékozódhatunk. A keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom - Rómer

2012-ben, a csopaki bortermelők közössége azzal a céllal hozta létre a Csopaki Kódexet, hogy a csopaki szőlő-és borkultúrát, valamint a Csopakit, mint hagyományos borfajta jó hírét és kiváló minőségét védje. A csopaki bor hírnevét az olaszrizlingnek köszönheti, mely szőlőfajta a XIX. század végétől kezdve a csopaki szőlők meghatározó eleme és a helyi borok legfőbb alapanyaga. Az olaszrizlingből készült csopaki bor hagyományos megnevezése a Csopaki. Éppen ezért a Kódex oltalma alatt álló Csopaki is kizárólag olaszrizling szőlőből készülhet. Ennek érdekében szigorú szabályrendszert állítottak fel, a szőlő származása, művelése, feldolgozása, illetve a bor kezelése és érlelése terén. Csopakon egy páratlan helyi összefogás

A szőlőből készült bor mögött mindig ott találjuk a tájat, az embert és a kultúrát. Szorosan összefonódnak, kölcsönösen hatnak egymásra, formálják, alakítják egymást. Borvidékünk rövid áttekintése ezért érdekes és fontos számunkra. ’Da Bibere’ Adj innom Ez a felirat szerepel azon a közel 2000 éves cserépedényen, mely a Balaton-felvidéki ásatások során került elő, amely azt bizonyítja, hogy e térségben a szőlőtermesztés és borászat kezdete legalább a római korig nyúlik vissza. A csopaki Kőkoporsó-domb római pincéje, a kékúti domblejtő nagy villájának szőlőleletei a balácapusztai ásatások során felszínre került ivóedények mind ezt bizonyítják, támasztják alá.

Kétféle víz fakad Csopakon a „sima” ivóvíz és a szénsavas „savanyúvíz”. A sima források és kútvizek a felettünk lévő mészkőhegységből leszivárgó meszes „kemény” karszt vizek, míg a szénsavas források vidékünkön 10 és 100 millió évvel ezelőtti vulkánok utóhatásai. Ezek a savanyúvízforrások- kutak nálunk csak a Balaton-parton találhatók a tómeder közelében, hiszen a meder is tele van szénsavas „hévforrásokkal” amit télen meleg forrásoknak mondunk. A jég alatt is hidegebb hőmérsékletű a víz. mint a mélyebb földrétegekből feltörő szénsavas források vize, így ott a jeget meg vékonyítja és ezért válik veszélyes a nem ki jelölt részeken korcsolyázni.

Az 1277. május 12-i csereszerződés szerint a „Nosztréba” vezető út alatt kettő malomépület volt. Az sem valószínű, hogy Csopakról a Nosztréba vezető út ott volt, ahol később 1850-ben kiépítették az új utat egészen Veszprémig. Jelenleg is a Plul malom felett az erdő szélén vezet egy szekérút a Malom Csárdáig. A régi község a mai Simoga-köz, Kisfaludy, Fenyves utcák határolta területen feküdt csak. Jelenleg a Nosztori-völgybe vezető 73-as út alatt három malom épületünk van, ebből minden bizonnyal kettő alapjaiban több, mint 700 éves. A veszprémi káptalannak 1082-re datált, és később hamisnak bizonyult oklevelében is három csopaki malmot említenek. 1588-ból Pisky István