Nevezetességek

Az Angolkisasszonyok Apácarendnek volt a nyaralója. Veszprémben iskolát fenntartó tanítórendet Ranolder János püspök hívja Veszprémbe, zárdát, iskolát és internátust (kollégium) épített számukra. Elemi népiskola, polgári, tanítóképző és felső kereskedelmi oktatása folyt. A tanárnőknek volt a nyaralója Csopakon melyet a XIX.-XX. század fordulóján építettek. Kápolna is volt benne,így sokan oda jártak misére nyáron,míg 1934-ben meg nem épült a Szent Imre Katolikus Elemi Népiskola,melyben volt iskolakápolna. Az államosításkor a miseruhákat, oltárképet,oltárt,tabernákulumot stb a csopaki templomnak adták. Strandfürdőjük is volt,a mai Külker Vízi sporttelep helyén. Államosítás – 1950- után Megyei Csecsemőotthon ként működött. A kórházban elhagyott csecsemőket hoztak ide. „Gyerekgyár” volt a csúfneve

Füredi u. 11. XIX. századi présház-pince. Valószínű ,hogy a Págyi család építette, mert tőlük vette meg a paloznaki Balogh Gyula a XX. sz. elején. Ma is az ő rokonainak a tulajdona. Hasonló stílusban épültek a környékbeli présházak-pincék. Néhánynál a bajárat felett a padlás ajtó előtt fa padlózatú és korlátú „terasz" van. (forrás: Steinhausz György)

A Füredi útról nyíló Budai utca 1.sz. ház XIX. századi klasszicista kúria két toszkán és kettő oszlopos timpanonnos portikusszal. 1820-körül épült. Simaházy Tóth László nőtestvéréé volt aki elvett Buday Gyula ezredes, aki Arácson van eltemetve.. A kúriához öt hold park és szőlő tartozott. Ma leromlott állapotban van, a csopaki Önkormányzat bérlakása. Az országos műemlék nyilvántartásban szerepel. (forrás: Steinhausz György)

A Csopak települését északról határoló Csákány-hegy, valamint a parkerdő mindig is kedvelt kirándulóhely volt az itt élők és az üdülő vendégek körében, a Balaton part közeli fekvésénél fogva megnövekedett turisztikai forgalom esetében pedig még inkább azzá vált, az elmúlt időszakban. A hegytetőn 1972-ben, fából épült kilátóból páratlan kilátás nyílt a Bakonyra és a Balaton keleti medencéjére.

A középkori Szt. István király tiszteletére épült templomot 1880-as években elbontották, csak a tornya maradt meg. Amit a templom elbontása után új tetővel láttak el. Az 1861-ben még meglévő templomról Petzek Gyula október 29.én készített rajzot , Csopak Története könyvben meg található. Szintén 1861-ben Romel Flóris OSB. Régész szakleírást jegyzett fel a templomról.

A csopaki rizling mellett a csopaki savanyúvíz és forrásvíz egyik nevezetesség Csopaknak. Ma már a forrásokra kiépített kutak egyik látványossága a falunak. Sajnos nem mindegyik tölti be eredeti funkcióját, de érdemes róluk megemlékezni, hiszen több közülük hozzátartozik Csopak nevezetességei közé. Kétféle víz fakad Csopakon a „sima” ivóvíz és a szénsava „savanyúvíz”. A sima források és kútvizek a felettünk lévő mészkőhegységből leszivárgó meszes „kemény” karszt vizek, míg a szénsavas források vidékünkön 10 és 100 millió évvel ezelőtti vulkánok utóhatásai. Ezek a savanyúvízforrások- kutak nálunk csak a Balaton-parton találhatók a tómeder közelében, hiszen a meder is tele van szénsavas „hévforrásokkal” amit télen

Régi igénye volt a lakosságnak, hogy legyen Csopakon egy hely, ahol leróhatják kegyeletüket a világháborúkban és szabadságharcokban elesett csopakiak emléke előtt. 1989-ben falugyűlésen szavazták meg a csopakiak Berhidi Mária tervét. Fehér mészkőből „Nyké” a görög-latin mitológia „béke istennőjét” ábrázolja az ismert „torzó” formában. A talapzat vörös – permi – homokkő a háború véres lángjait jelképezi rajta az I. és II. világháborúk hősi halottainak és civil áldozatainak névsorával. Az emlékművet 1990. augusztus 20-án avatták fel, amit Dr. Csontos Gyula tb.kanonok Csopak-Paloznaki plébános és id. Tislér Géza ref. püspök helyettes csopaki lelkész felszentelt. A március 15-ei és október 23-ai ünnepség keretében az

A Balatoni Bringakörút csopaki szakaszának egy egyedülálló - a balatoni nádasok élővilágát bemutató - öko kerékpáros pihenő hely is egyben. Az ökoturisztikai parkban játszótéri eszközökkel, tanösvénnyel lehet aktívan eltölteni a pihenésre szánt időt. A balatoni élő- és madárvilág megfigyelésére alkalmas fedett madárles része az ún. „Csillagvárta”, azaz csillagmegfigyelő. A földszintes kialakítású, 4,64 méter magas, 66,74 m2 alapterületű fa szerkezetű építmény kialakításakor elsődleges szempont volt a tájba illeszthetőség, valamint a természetes anyagok felhasználása. Az épületet két fa burkolatú lépcsősoron át lehet megközelíteni, közelében személygépkocsival is lehet parkolni. Az épület körül táblákon tanulhatunk az éjszakai égbolt látnivalóiról és az innen látható csillagképekről

Kisfaludy u.16.sz. Az 1277. május 12-i csereszerződés szerint a Nosztréba vezető út alatt kettő malom épület volt. Jelenleg a Nosztori-völgybe vezető út alatt három malomépületünk van, ebből minden bizonnyal kettő alapjaiban több mint 700-éves. 1588-ból ismeretes,hogy a csopaki Gellért Illés malomadót fizet a tihanyi várnak. Valószínű tehát, hogy a török időkben is legalább egy malom működött a csopaki malmok közül.

Ranolder János (1806-1875) veszprémi püspök építette 1861-ben Szentirmay József építés szervei alapján. A romantikus-neogót stílusú épület oromzatán egykor magyar szentek szobrai álltak.

A protestantizmus a XVI .század közepén jelent meg településünkön. Az Ellenreformáció üldöztetése alatt,1751-től 1790-ig a gyülekezet Arácshoz tartozott. 1790-ben megalakul a Csopak- Kövesd- Paloznaki Református Társegyházközség. A késő-barokkstílusú Cseh süveg boltozatú templomot 1798-1800 között közadakozásból építették fel. A parókia 1901-ben épült. Értékes kincse a XVI. században készült hatkaréjú talpas, gótikus mérművekkel, reneszánsz díszítményekkel ékes aranyozott talpas ezüstkehely. Az I. világháborúba elhurcolt harangok helyett 1922-ben újakat készíttetett a gyülekezet. Ennek a harang szentelési évfordulóját ünneplik meg minden év augusztusában. A templom folyamatosan látogatható. Istentisztelet: vasárnap 11 órakor

1932-ben megalakították a Balatonkövesd - Csopak Egyházközséget, iskola-építés céljából. Emellett elindult a gyűjtés az új templomra. A háború azonban megakasztotta a tervek megvalósulását. Az iskola mellett a „Sarok szőlőt” adta oda Babics esperes templomhelynek, ahol 1948-ban elkezdődött a munka. Hatalmas egytornyos neoromán, belül bizánci stílusú templomot terveztek kriptával. A kripta – ma altemplom - és a lábazat elkészült, amikor a kommunista hatalom leállította az építkezést. 1980-ban folytatódott az építkezés új tervek alapján Dr. Csontos Gyula (1919-1991) kanonok-plébános kezdeményezésére. Végül Mihaleczky Gábor mérnököt bízták meg a tervezéssel. Csontos atya – saját vagyonából felajánlott – 500 000 Ft-os, valamint egyéb bel- és

Kossuth L. u. 41.sz. Az egykori Kövesd község (Balatonkövesdet 1940-ben egyesítették Csopakkal) XIII. századi Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt templomának romja. Első írásos emlék a templomról 1363-ból való. Valószínű, hogy a „török időkben” vált romossá. Az üres romot „puszta templomnak” is említik. Az 1783-as térképen „Eine alte schon zerfallene Kirche” egy öreg, már elpusztult templom, megjegyzés van. A kövesdi nemesek nagy része az új kálvini vallás mellé álltak és szerették volna megkapni és felépíteni a templomot. 1796-ban kérték a veszprémi Káptalantól, de nem jártak sikerrel. 1800-évek elején a Kövesdi Nemesi Közbirtokosság veszi meg és javítja ki a falakat és nádtetővel

Az Árok utca 3.sz. alatt lévő klasszicista kúria timpanonnal az 1820-években épült. 1900-körül átalakították és beüvegezték a tornácot-teraszt . Ebben az időben dr. Köves Miklós ügyvédé volt, akinek a birtokai közé tartozott többek között Köveskuti Puszta is. A felsőőrsi Kövesi földbirtokos család kihaltával a birtok felét Vizli György vette meg,a birtok másik fele és az épület veszprémi Takács János mérnök tulajdonába került 1956-ban. Az Ő családjának a birtokában van ma is. Az egész épület jellegzetes klasszicista „udvarház”.

1909. július 1-én indult el a vasútforgalom a Börgönd- Alsóőrs – Tapolca vonalon. Csopaki állomás először feltételes, majd 1912-től állandó megállóhelyként működik. Az állomás épületét 1998-ban a csopaki önkormányzat és a MÁV szombathelyi igazgatósága közösen felújítja, régi fényképek alapján. 2000 májusában egy 1913-ban gyártott muzeális 375-ös gőzmozdonyt kapott a község megőrzésre. Már régen nem közlekednek ilyen vasmonstrumok. Legfeljebb a mai gyerekek nagyszülei utazhattak ilyen gőzmozdonyok által húzott vonatokon például Veszprémből a Balatonhoz, vagy a MÁV által szervezett nosztalgia hétvégéken csodálhatják meg az érdeklődők működés közben a gőzmozdonyokat. A MÁV TV. osztályú, később 375 sorozatú gőzmozdonya a Magyar Királyi Állami Vasgyárak

A Buday birtokhoz tartozó vincellér ház szintén a XIX. században épült, nádfedeles hagyományos osztású lakás. Nyitott tornácról a konyhába lehetett belépni és a tornácról, jobbra és balra egy-egy gerendás mennyezetű szoba nyílik. Az 1980-as években renoválták és belső átalakítást végeztek a konyha ki lett nyitva és a tornácot beüvegezték. Kívülről az épület semmit sem változott. Az országos műemlék nyilvántartásban szerepel. Az 1950-es években Szalay Gábor egykori községházi alkalmazott lakta, majd az Ő halála után lánya Kozma Lajosné sz. Szalai Margit (1926) és férjéé lett. Ma: Budai u.3. (forrás: Steinhausz György)

Nosztori völgyi malom / Ősi Plul malom (Veszprémi út 1.) A megszűnt kőfejtő előtti kanyarban a Séd melletti épület, volt talán az első Plul malom hiszen az 1930-as tatarozáskor megtaláltak egy olyan gerendát melyre a következő volt írva: „Én vagyok Josef Plul, épült 1704. május 4-én” Elképzelhető, hogy a Plul család Elszász-Lotharingiából származik, és nevük franciásan Plülnek is ejthető a család szerint. Az 1858-as térképen felső malom néven is írják. A Plulon kívül Pol malomnak is nevezik, hiszen még az 1970-es években is Pohl Dömötörék laktak benne. Az 1950-es évek legelején berendezését leszerelték, így megúszták az államosítást. Sokáig még meg