Csonkatorony

A középkori Szt. István király tiszteletére épült templomot 1880-as években elbontották, csak a tornya maradt meg. Amit a templom elbontása után új tetővel láttak el. Az 1861-ben még meglévő templomról Petzek Gyula október 29.én készített rajzot , Csopak Története könyvben meg található. Szintén 1861-ben Romel Flóris OSB. Régész szakleírást jegyzett fel a templomról.

„A csopaki kicsi templom hajdan róm, katholikus paróchia Szt. István királynak van szentelve:keletelt szentélye egyenes záradékú,de tornya a szentély keleti oldalához van építva,míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alakalmazva,csúcs íves 4'8'' széles és 7' magas,anyaga vöröskő” (Archeológiai Közlemények X.kötet II.füzet.)1900-körül id. Király Imre emlékezetből lerajzolta a templomot. Tímár József főjegyző 1954-ben írt monográfiájából:” Régi öregek,akik még abba a templomba jártak-mert csak a XIX.század végén bontatta el a káptalan- azt állították,hogy a kórus fából volt és a hajóból falépcsőn lehetett felmenni . A templom mellett volt egy nagyon hosszú,nádtetős épület,több szobával,a régiek szerint ez volt a lelkészlakás ( és iskola St.Gy.). Magát a templomot a Séd árterébe építették. Sokszor el is öntötte a víz,ezért rongálódott meg és bontották el,de a lelkész lakás még 1910-ben meg volt,a veszprémi Káptalan cselédei laktak benne. Később ezt is elbontották.” Egy 1940-körüli jegyzőkönyvben egy idős csopaki mondta,hogy 1880-81-ben bontották el és a pallér neve Gorbacsov volt. (St.Gy.) „A harangtornyot Árpád-korinak vagy késő-középkorinak tartják. Amíg nem lesznek ásatások,nem lehet biztosat tudni. Sajnos már sok talajmunka volt ott,talán már az alapfalakat nem is lehet megtalálni. 1620-ban a veszprémi prédikátor foglalja el a templomot. 1630-ban kezdődik a visszafoglalás a veszprémi (katolikus) egyház részéről.”(Régészeti Topográfia. Veszp.járás.) „Csopakról 1751-ben űzette el Padányi Bíró Márton püspök a protestánsokat és foglalta vissza a templomot. 1775-ben Baki István (protestáns) megveri a csopaki plébánost,ezért törvény elé viszik. 1752-ben ismét erőszakkal kellett visszafoglalni a templomot.” (Phem József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. 1934.)
„1751.április 3-án Csopakon megjelent Dóczy Ferencz Zala vármegye főbírája,magához hívatta nemes Bekényi István prédikátort és közölte vele,hogy három órán belül el kell hagynia a parókiát. A prédikátor és hívei próbáltak ellenállni , a katonák azomban kitoloncolták őket.”(Balassa Benő).A középkori Szt.István templomból való az a 17.sz-i úrvacsorakehely,mely ma is a csopaki református egyház birtokában van.
A templom köveiből épült a káptalan tiszttartójának háza,mely ma a „Dobó Vendéglő”.1961-ig a toronyban voltak azok a harangok,melyek ma az új templom udvarán az erdélyi stílusú haranglábban laknak.1977-1990-ig a helytörténeti gyűjtemény volt a toronyban,ma a malomban található. 1977-ben Csopak 700-éves évfordulójára,Bencze László Kossuth díjas festőművész a vakolatba „szgraffitó” technikával készítette el a „Szabad Csopaki Hegyközség” 1754-es pecsétjének rajzát. Az országos műemlék nyilvántartásban szerepel.

(forrás: Steinhausz György)

A Csonkatorony hosszú évtizedekig tartó némaságát nagyszabású közösségi összefogásnak köszönhetően, 2017-ben törte meg a Gombos Miklós őrbottyáni mester által készített két új harang zúgása. A Csonkatorony ékeit Maciej Ostrowski és Ambrus Tibor – Myślenice és Csopak polgármesterei – avatták fel ünnepélyes keretek között, advent első vasárnapján.