Asszonyfarsang

Közel húsz éve, minden évben megrendezésre került a program, mely mind a falu életében, a közösségi és kulturális létében és a hagyományőrzés tekintetében jelentős szerepet tölt be. A résztvevő asszonyok értékteremtő munkája formálja a következő nemzedékek gondolkodását, tudatát és magyar identitásuk fontosságát.
A régi idők asszonyfarsangjainak megyénkben is volt hagyománya – Raposka – ennek állítottak emléket kicsit más formában, de a lényeget nem feledve. Vidám hangulatban búcsúzni a farsangtól!  A most élő embereknek is szükségük van lazításra, a feszültség levezetésére.  Meg kellett találni azt a szórakozási formát, ami megfelel a mai kor igényeinek is. A múltból való merítkezés alkalmat ad arra, hogy a jelen és jövő embereinek átadjanak számukra fontos dolgokat, megőrzendő emlékeket.

Kulturális hagyományőrzés ihlette az Asszonyfarsang csopaki létrehozását.

Az első vidám összejövetelt a Református Gyülekezeti Házban 2000-ben teremtette meg Dr. Akócsi Katalin, a Református Asszonykör tagjaiból. A kedvező fogadtatásra tekintettel elhatározták, hogy folytatása lesz. Ugyanis hiánypótló kulturális rendezvény született így Csopakon.  2001. január 14-én, 15 órára teadélutánra hívták a meg a Nők a Balatonért Egyesület tagjait. Felajánlották a lehetőségét, hogy együtt, összefogással rendezzenek farsangi műsort.

Szauer Rózsa, az akkori Nabe-csoportvezető vezetésével egyezség született. Ekkortól a program neve Asszonyfarsang.
2001. február 4-én, farsang vasárnapján a Nabe asszonyok is a nagy titokban készült vidám műsorral léptek fel.
Minden évben igazi jó hangulatot teremtettek a vidám jelenetek, színdarabok, táncok, együtt dalolások, és a szeretetvendégség kínálata.

A mindenkori Asszonyfarsang egyediséget jelent Csopakon, felelevenítve a régi idők szokásait, életmódját, humorát. A népmesék, népi komédiák, vásári játékok bemutatásával visszarepítették a közönséget a múltba.   A hagyományos nyelvezettel, vaskos humorral megtűzdelt jelenetek vidám perceket teremtettek nemcsak a nézők, de a színjátszók körében is. Mivel a két asszonycsapat fellépése más díszletet igényelt, a színpadkép átalakítása alatt a függöny előtt az alkalomhoz illő, vidám népdalokat énekelt az Asszonykör, vagy egy-egy huncut tartalmú vers hangzott el a Nabe tagjaitól.

A jókedv fokozása érdekében minden produkciót tánccal fejeztek be, ráhangolva ezzel a közönséget is a vidám együttlétre. A meghívott vendégekkel közösen énekelve, táncolva búcsúztatták a farsangot, közben finom falatokat eszegetve, zamatos borokat iszogatva úgy, ahogy elődeik is tették.