A Földművelésügyi Minisztérium 1954-ben hozta létre a XVI. számú Növényvédő Állomását a Csopak Kishegyi utca 13-15 szám alatti épületben, az un. Ranolder kastélyban. 1955-ben neve: Veszprém Megyei Növényvédő Állomásra változott. Kezdetben fő feladata a kártevők elleni védekezés volt (burgonyabogár, amerikai fehér szövőlepke, cserebogár pajor, gyomnövények). Rendelkezésre álltak a szükséges szántóföldi növényvédelmi gépek. Gyümölcsösökben háti gépekkel, motoros permetezőkkel, több esetben lóvontatású gépekkel dolgoztak, és repülőgéppel térítés ellenében.
1955-ben az épület és a telek kisajátítással állami tulajdonba és az Állomás kezelésébe került. Ekkor kezdődik meg a romos épület felújítása, tatarozása, műhely és gépszín beruházása.
Ekkor a szakmai munkát igazgató és főagronómus irányítja. Dolgozók létszáma 30 fő. A károsítók elleni védekezés mellett feladat volt még a kártevők behurcolásának megakadályozása, elterjedésének meggátolása.
Az intézményben biológiai laboratórium működött. A vizsgáló közegek növény-egészségügyi bizonyítványokat állítottak ki, kapcsolatot tartottak a gazdaságok növényvédelmi megbízottjaival.
A szakmai feladatokat az FM Növényvédelmi Szolgálata, a hatósági teendőket a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya határozta meg.
1964-ben jelent meg az un. Növényvédelmi kódex (8/1964 sz. FM rendelet), mely előremutatóan, korszerűen határozza meg a növényvédelem fejlesztési irányát. A növényvédelem a termelő üzemek feladata lett. 1965-től bővül a biológiai laboratórium tevékenysége: megkezdődnek a növényvédő szer kísérletek, létrejön az előrejelzési szakág.
1960-tól működik a növényvédelmi szakmérnöki képzés és megkezdődik a szakemberek továbbképzése Gödöllőn, majd Keszthelyen is. A járási körzetekben a szakmérnökök felügyelőként dolgoztak. Segíttették az üzemek növényvédelmi felelősének munkáját. Ellenőrizték a szabályok betartását, a gépszemléket, a növényvédő szer felhasználást, végezték a karantén károsítók felderítését és az előrejelzési felvételezéseket.
A biológiai laboratóriumban rovartanos, kórtanos, gyomnövényes, előrejelző szakmérnökök és laboránsok dolgoztak. Segítették a hatósági munkát, előrejelzéseket készítettek az üzemek részére, szaktanácsot adtak, szakmai bemutatókat tartottak, az új növényvédő szerek engedélyezéséhez kis és nagyparcellás kísérleteket végeztek.
