A Szent Miklós templomrom a ma már Csopakhoz tartozó, egykori Kövesd község Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt középkori templomának romja. Kövesd középkori templomának első írásos említése 1312-ből ismeretes. A veszprémi káptalan 1363. július 15-i oklevele a kövesdi Szent Miklós egyházzal kapcsolatban született. A veszprémi káptalan egy 1372-es oklevelében, mint Kövesd falu Szent Miklós hitvalló tiszteletére szentelt kőkápolnáját említették. A török hódoltság alatt pusztult el a kápolna, amely 1550-ben még működött. Az üres romot puszta templomnak is említik. A kövesdi nemesek nagy része az új kálvini vallás mellé állt, szerették volna megkapni és felépíteni a templomot. 1796-ban kérték a veszprémi káptalantól, de nem jártak sikerrel.
1861-ben felkereste Rómer Flóris (1815-1889) bencés tanár - hazai régészetünk egyik jeles első művelője - aki leírást és vázlatot készített az akkor még épebb romokról.
A XIX. század végén a Kövesdi Nemesi Közbirtokosság veszi meg, kijavítja a falakat és nádtetővel látja el az épületet. A községi pásztornak lett a pajtája, mellé építették a bikaistállót és a pásztorházat. 1964-ben a Csopaki Községi Tanács lebontatta a toldalék épületeket, majd 1966-ban az Országos Műemléki Felügyelőség által sor került a rom feltárására és helyreállítására.
