„Annak igaz a szeretete, aki Istenért lett a szeretet szolgája” (Szent Bernát)
Győrzámolyban ( Győr vm.) született 1919. júl. 14-én kisgazda földműves családba. Édesapja Csontos Sándor édesanyja Örsy Veronika kilencedik gyermekeként. A gimnáziumot Magyaróvárott járta a piaristáknál. 1938-ban érettségizett. Teológiai tanulmányait a veszprémi szemináriumban kezdte meg 1938-ban. A II. Világháború miatt Czapik Gyula püspök engedélyével 1942-ben a svájci Fribourgba ment, ahol a domonkos egyetemen folytatta tanulmányait. Pappá szentelte Joye Ernő kapucinus cimzetes püspök Fribourgban a Szent Miklós székesegyházban 1943. április 10-én. Betegsége miatt visszatért és káplán volt Nemestördemicen 1943.dec.19-től.
Káptalantótiban 1944. jan 10-től, Attalán 1944. június-tól. Hitoktató Kaposvárott a Jézus Szíve-plébánián 1945-től. Káplán Veszprémben a Szent Mihály plébánián 1946-tól. Kánonjogi doktorátust szerez 1946. december 22-én. Témája a „vatikáni zsinat visszhangja Magyarországon” /Kézirat a Pázmány Péter Tudományegyetemen/A püspöki Számvevőség irodáját vezette 1948-tól,főszámvevő 1953-tól. Plébános Paloznakon, csopaki filiával 1961-től 1991. augusztus 26-i meggyilkolásáig.
Mint hitoktató főleg az iparos ifjúsággal foglalkozott. Veszprémben a számvevőségen feladata volt még a plébániák által a szeminárium számára felajánlott természetbeni ajándékok beszállítása 1952-ig a Szeminárium bezárásáig. Feladata volt, hogy minél több értéket mentsen meg az Egyháznak a kommunista diktatúra elől.
A Főszámvevőség munkájához tartozott a mindszentkállai 10 hold, és a felsőőrsi szőlő gondozása, a Liturgia varrodája és ostyasütése,a Méhes utcai kertészet a borkiméréssel. Felsőőrsön a szőlőben lévő régi vincellér lakást átalakíttatta Badalik püspök számára 1956-ban. Ugyanebben az évben a Jószágkormányzóság épületét (ma Eötvös Károly Megyei Könyvtár) államosították. A benne lévő üzemi berendezést a várbeli plébánián helyezte el.1958-ban a felsőőrsi püspöki nyaraló mellé Dr. Hümpfner Tibor cisztercita számára és pénzbeni támogatásával egy kétszobás házat építtetett,melyet nyugdíjas papoknak szántak. Közben – állami támogatással – 1957-58-ban ,kívülről restauráltatta a püspöki palotát,belül pedig építéseket végeztetett. Saját részére a Szent Mihály plébánián egy kétszobás alkalmazotti lakást alakított át. Belefáradva a hatalommal való örökös küzdelmekbe,elhagyja a Számvevőséget és 1961- június 1-én a csopaki plébániára kap kinevezést a távozó Fonyódi Vilmos helyére. A Csopaki Községi Tanács és az Egyházközség közötti vitás kérdést képező csopaki plébániába- mely az államosítás előtt káptalani tulajdon is volt – (ma a Dobó vendéglő van benne) be sem költözik Balázs Anna irgalmasrendi nővérrel, hanem a romos elhanyagolt paloznaki plébánia épületét választják.
A plébánia -házat 1968-tól kezdve 1972-ig folyamatosan újította fel. A paloznaki templom külső restaurálása a vakolat leverésével kezdődött. Ekkor kerültek elő a XIII. századi vöröskő gót stílusú ablakok. A szentélyrészben pedig XI. századi román stílusú ablak töredék.
Csopakon az 1948-ban elkezdett templomépítést az ötvenes években leállítják, így csak az eredetileg kriptának szánt altemplom készült el. Ide hozták át az iskolakápolnából az oltárt és a spalettás ajtót. Az Angolkisasszonyoktól szintén ide került az oltár-oltárkép (sekrestyébe) és a miseruhák még az irgalmasrendi papi nyaraló kápolnájának miseruhái is a csopakiaké lett. E misézőhelyet átalakította az oltár áthelyezésével,sekrestye-gyóntató kialakításával a liturgikus tér is egyértelmű lett és így nagyobb befogadó képességüvé tette a templomot. Később hőtárolós villanykályhákat állított be és a hitoktató teremben először diavetítéssel, majd TV-Video segítségével folyt a hitoktatás és a téli időben a felnőtteknek bibliaóra, vallásos filmek vetítése.
1980-ban Pozsgay Imre segítségével engedélyt szerzett az altemplom fölé templom építésére. Évekig tartó betegségéből felépülve 62-éves korában hozzáállt élete fő művének a Szent István királyról elnevezett modern templom felépítéséhez. Saját pénzén ( 500 000 Ft.) kezdte el az építkezést. Megmozgatott minden külföldi ismeretségét. Németül és franciául folyékonyan, angolul egy kicsit nehezebben, de perfektül tudott beszélni és írni. A csopaki hívek és a nyaraló vendégek adakozása folytán öt millió Ft-ból elkészült a templom. Csopakon Csontos plébánosnak köszönhetően, évtizedek óta akkora összefogás nem volt, mint ami a templom építésénél megmutatkozott. Főpásztora érdemei elismeréséül tiszteletbeli kanonoki címmel tüntette ki 1984-ben.Az építkezés minden segédmunkáit „társadalmi munkában” végezték a csopakiak, legyen az katolikus vagy református. Az öt évi lelkes munka 1985. május 12-én a templomszenteléssel tetőzött.
A szentelést Dr. Szendi József megyéspüspök vezette a megye papságával,a hatalmas tömeg a templom udvart megtöltve hangszórókon hallgatták a szentmisét. Azért esett a választás május 12-re, mert Csopak első „hiteles említése” 1277. május 12-én kelt oklevélben a veszprémi püspök csopaki malmairól van szó.
Az oltárképet Balázs Anna (Nusi nővér) készíttette 300 000. Ft-ért. A szárnyasoltár stílusú képet Bukovinából származó művész Lőricz Vitus készítette, tűzzománc és fa faragás kombinációjával. Szent István király életéből vett öt képből áll a kompozíció . Az oltárképet 1987.április 12-én szentelte fel Dr. Körmendy József felsőőrsi prépost. Csontos tb.kanonok-plébános ugyanettől a művésztől rendelte meg a stációképeket. Az utolsó 1993 húsvétjára készült el.
Mivel sok gyermekes családban nőtt fel, így valószínű , hogy ez motiválhatta aziránt,hogy nagyon szerette a gyermekeket. Mindig valamivel kedveskedett a ministránsoknak,a hittanosoknak. Minden évben elvitte a ministránsokat hajókirándulásra. 1990-ben a rendszerváltáskor, Szőke Sándorral elkezdte szervezni a Cserkészetet. A templomépítés megsokszorozta az Egyházközség összefogását és együvé tartozás élményét, ez leginkább az egyre sűrűbben szervezendő autóbuszos zarándoklatokban-kirándulásokban mutatkozott meg. Így sok magyarországi és ausztriai Mária kegyhelyet látogattak meg a csopaki, paloznaki hívek plébánosuk vezetésével.
Utolsó közös kirándulás híveivel 1991. augusztus 19-én II. János Pál pápa szombathelyi szentmiséjére szervezett buszkirándulás volt. Hazafelé jövet a buszon tudták meg a moszkvai puccs hírét. A történelem humora volt,hogy imádkozott Gorbacsovért.
Utolsó csopaki közszereplése pedig 1991. augusztus 20-án az új Hősiemlékmű megszentelése volt.
1991.augusztus 25-én a vasárnap reggeli szentmise előtt Timmer Ambrus templomatyával és Steinhausz György világi elnökkel a visszaigényelendő egyházi épületekről tárgyaltak. Az esti mise előtt még felkereste a világi elnököt lakásán, hol az erdélyi szovátaiakkal is találkozott, és megbeszélték, hogy másnap az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban az iratokat, ügyvéd segédletével elkészítik.
1991.augusztus 26-ra virradó éjjel két férfi és egy nő,betörték a plébánia hátsó (rozoga) ajtaját. Először Balázs Anna nővérre támadtak,kinek a kezét összekötötték és hasra fektetve nyomták a fejét a párnába. Ő mozdulatlanul maradt az ágyban, ájultnak tetette magát a reá vigyázó nőnek. A két férfi bejárhatta a plébánia többi helyiségét, pénzt keresve. (Néhány nappal azelőtt nagyobb összeget vett fel a veszprémi bankban) A plébános felébredhetett amikor rátörtek a rablók, vagy fel is ismerhette őket, mert száját leragasztották és kezét összekötözték és egy rövid csődarabbal agyonverték. Reggel hét órakor a paloznaki misére gyülekezők vették észre a betörést és a nővér nyöszörgését. A kezéről levágták a csontokig vágó kötelet – csak a csodának köszönhető, hogy nem üszkösödött el a keze, melyet évekig kezeltek még utána – a rémült hívek aztán megtalálták a mennyezetig véres szobában, kedves plébánosuk holt- testét. A rablók elvitték a persely és egyéb kézpénzt, a Video kamerát, az Egyházközségek betétkönyveit és a csopaki templomkulcsokat. A rablógyilkosok nyomtalanul eltűntek, az évekig tartó nyomozás nem vezetett eddig eredményre.
1991.szeptember 5-én ravatalozták fel Paloznakon, majd a csopaki templomban, ahol nem sokkal előbb ünnepi püspöki szentmisével ünnepelték meg a hívek, hogy 30-évvel ezelőtt vette át Csopak és Paloznak lelki vezetését. A csopaki gyászmisét Dr. Szendi József püspök és az egyházmegye papsága celebrálta. A koporsónál több mint félezer ember róta le kegyeletét. Paloznakon Balogh Lajos polgármester, Csopakon Steinhausz György világi elnök búcsúztatta Dr. Csontos Gyula kanonok-plébánost méltatva harminc éves munkásságát. Majd elindult a gyászmenet autóbuszokból és autókból álló konvoja Győrzámolyba a szülőfaluba, ahol örök nyugalomra helyezték a mártír plébánost.
Mind a két faluban ekkor emlék keresztet (Fejfát) állítottak, ahol azóta is mindennap imádkoznak érte. Csopak Község Önkormányzatának képviselő testülete úgy döntött,hogy 2000 -ben posztumusz díszpolgári címet Csopaknak templomot építő ,néhai Dr. Csontos Gyula kanonok-plébános kapja. Az oklevelet a Balatonfüreden élő unokaöccse Forrás Károly vette át. A címmel járó összeget pedig a győrzámolyi síremlékre fordították.
Fiatal korában irodalommal is foglalkozott: J.Brilot:Harc a repülőért (fordítás franciából) Budapest 1942,1943. P.E. Leightfoot Kolos (fordítás franciából) Budapest 1943. Castelbrance: Fatima nagy csodája (fordítás franciából) 1944. Lauvernier H.: Két gyermek a romok alatt (fordítás franciából) 1947. Dr. Csontos Gyula kanonok-plébános rövid életrajzát a veszprémi Érseki Levéltárból és saját emlékeimből állítottam össze. 1980-tól a csopaki Római Katolikus Egyházközség Képviselő Testületének voltam tagja, majd 1985-1993-ig az Egyházközség Világi elnöke.
Steinhausz György Csopak 2000.július.