Ranolder János

Püspök(1806-1875)

Pécsett született 1806.május 16-án Ranolder Ferenc kesztyű-készítő és Hubáts Cecília szülőktől. A vékony testalkatú ,nagyon eszes tanulni vágyó fiú a pécsi Ciszterciek Gimnáziumában minden osztályt kitűnő eredménnyel végezte el. 1824-ben felvételt nyert a pécsi kispapok közé. Püspöke a pesti egyetemre küldi,hogy a hittudományi karon tanuljon tovább.1829.május 17-én szentelték pappá. Ezután a bécsi Agusztineumba kerül , ahol 1830-ban doktorált.

A szentírástudomány és a keleti nyelvek tanára Pécsett és Pesten.. A pécsi szeminárium igazgatója 1846-1848 októberéig.

1834-35-ben tevékenyen részt vállal Szepessy püspök mellett a Szentírás magyar nyelvre való fordításában. Hermeneutica (szentírás-magyarázat) latin nyelvű tudományos munkáját tankönyvként használták. 1843-as római útján ebből a könyvből a pápának is adott, kinél nagy tetszést aratott a mű.

1850. május 27-én szentelik veszprémi püspökké.

Az 1848-as szabadságharcban résztvevő papjait kolostorokban bújtatta. Elősegítette a kiegyezést és 1867.június 8-án Ő koronázza mag Erzsébet királynét.

Rendkívül művelt ember volt, hat idegen nyelven beszélt. Nevét főleg az általa alapított nőnevelő iskolák a „Ranolder Intézetek” tették híressé. Veszprémben, Keszthelyen, Pápán, Tapolcán, Kaposváron és Pesten épített iskolákat, majd az Irgalmasrendi és az Angolkisasszonyok apáca rendekre bízta. Szociális lelkülete is közismert olt, nagylelkűen gondoskodott a szegényekről, elesettekről. Csak csodálni lehet, hogy arra is volt ideje és ereje, hogy Csopakon, Badacsonyban, a Somlyó hegyen és a Hegyalján szőlőt telepítsen. Modern alapokra helyezte a fajtanemesítést . Milliókat érő szőlőoltványt adományozott a népnek. Boraival számos kiállításon a legmagasabb díjakat nyerte. A betegeskedő püspök sokat tartózkodott az 1861-ben épített csopaki kastélyában, itt is éri a halál 1875.szeptember 12-én miután a paloznaki plébános részesítette a végső szentségekben. Veszprém város hálából az alsóvárosi temetőben sírboltot építtetett számára, ahonnan néhány éve átvitték a Szt. Mihály Székesegyház kriptájába a püspökök temetkezési helyére.

Ranolder Emléknap Csopakon

A XVII.századi Volkra Ottó János,a XVIII. századi Padányi Bíró Márton püspökök után a XIX. század neves veszprémi egyházmegye püspöke Dr. Ranolder János volt. Csopak is tisztelgett születésének 200. évfordulóján a községhez oly szoros kötelékekkel kapcsolódó egykori püspökhöz.

Május 14-én vasárnap a reggeli szentmisét a község az egykori szeretett püspökéért ajánlotta fel.

Az ünnepi szertartást Dr. Korzenszky Richárd OSB. tihanyi perjel vezette a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola diakónus-kispapjaival az érseki székesegyház ünnepi liturgikus mise ruháiban .Az Érseki Hittudományi Főiskola rektorától Varga István atyától kölcsönkapott Ranolder festményportréval a csopaki oltár mellett,a zsúfolásig megtelt Istenháza hívei, megismerhették ,korának legnevesebb egyházi személyiségének arcvonásait.

Húsvét utáni 5. vasárnap Evangéliuma is arról szólt”Én vagyok a szőlőtő”, amilyen a néhai püspök élete és munkássága vallott a krisztusi szeretetről-igazságról és szolidaritásról. Egész élte az Egyházért a hívekért a nemzetért az elesettek felemeléséről tanúskodott. Az egykori kesztyűkészítő fia,igazán tudta,hogy mi hiányzik a nemzetnek: a keresztény műveltség! Ezért is alapított annyi leánynevelő iskolát az un: Ranolder Intézeteket. Hiszen tudta, hogy a jövő a művelt magyar, leendő édesanyákon múlik. A szentmise után Ambrus Tibor polgármester és Gubicza Ferenc a Balatonvin Borlovagrend Nagymestere vezetésével emléksétára indultak a néhai püspök tisztelői a Kossuth Lajos-Petőfi Sándor-Ranolder János utcán át az egykori Ranolder Kastélyig ami ma a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szplgálat. Itt Bíró István mb. Igazgató fogadta a több mint félszáz látogatót és a kastély történetének ismertetése után, ismertette az Intézmény mai feladatait.

A konferencia teremben a Nemzeti és Csopak lobogók között felállított Ranolder portré előtt Trosits András a Veszprémi Hittudományi Főiskola docense és a diakónus-kispapok közreműködésével lebilincselő irodalmi előadás keretében mutatták be a sokoldalú neves püspök életét.

Az 1861-ben épített csopaki kastélyba várta a püspök a Bakonyba készülő királyi párt. Ezért nagy sietséggel rövid hónapok alatt készült el Szentirmay József tervei alapján a romantikus stílusú épület. Egy váratlan bécsi politikai program miatt sohasem ért Csopakra a királyi pár. De a nép azért a Nosztori-völgyben elnevezett egy szép tisztást Erzsébet-ligetnek.

A Ranolder kastélybeli program után a tisztelgők levonultak az 1857-ben a püspök által állítatott, de azóta többször átépített Ranolder Kereszthez, ahol Ambrus Tibor Csopak polgármestere méltatta a nagy püspök érdemeit, főleg a csopaki szőlőültetvények létrehozásával és a csopaki bor hírnevének megalapozását. Ezután az Önkormányzat a Növényvédő Állomás és a Civil Szervezetek koszorút helyeztek el a keresztnél.

Az emlékséta az egykori Ranolder Pincénél ért véget,ahol a mai tulajdonos Jásdi István fogadta a vendégeket és egykori dokumentumokra is hivatkozva szakmailag is ismertette a püspök szőlész-borász érdemeit. A történelmi Balatonfüred-Csopaki Borvidék zászlós bora az Olaszrizling után a püspökről elnevezett Ranolder vörösbort kóstolhatták meg a finom falatok mellett.

A Vasárnapi Újság 1863.szeptemberi száma írja: „Mindezen nyaralók fejedelme gyanánt tűnik fel a Csopakon Ránolder János veszprémi püspöknek mintegy három év előtt emelt pompás nyaralója. Rápillantván, azonnal észrevesszük,hogy egy magas főpap műízlése számos utazása által nem mindennapivá lőn. Ezen épület által építészetünk s az egész vidék ízlésének fejlődéséhez, a művészek pártolásához, de leginkább a szegénységgel küzdő népesség fölsegélyezéséhez kívánt hozzájárulni. E főúri nyaralóban azonban a kényelmen kívül vallásra buzdító jelvényekkel is találkozunk. Czimer gyanánt homlokzatán arany kereszt ragyog. Hazánk sz. (Szent) királyainak, védasszonyának,a magas birtokos védszentje,s a tűzvészben segélyező sz. bajnok,végre mindenféle őrzőangyalok fehérkő szobrai intik a szemlélőt,hogy az ember nem csak e hon és föld lakója...Buzgón imádkozhatni csinos kápolnájában,a teremtés szépségén gyönyörbe merülhetünk az épület végén emelkedő torony erkélyén. A nyaraló előtti téren nemes virágcsoportozatok között egy ugrókút vízsugaraiban láthatjuk a napsugarak ragyogó szivárványos színeit, míg alatta és mögötte a legválogatottabb szőlőfajok duslombozatu rendjei franczia kezelési modorban legdúsabb gyümölcsözéssel jutalmazzák az Úr szőlejében is buzgó főpap számos költségeit. E szőlő és bor kezelés jelességéről szólnak a londoni iparkiállításról szóló külföldi lapok tudósításai,ezt örökíti az attól nyert érem, s míg műizlést a veszprémi növelde s ezen épület hirdeti,tudományáról kiadott szellemi művei tesznek tanubizonyságot. El lehet mondani, hogy Ő apostol nem csak az Úr szőlejében,hanem mintagazdaságában is.”

Steinhausz György Emlékezzünk Elődeinkre

Ez a mai program címe,főhajtás mindazok előtt akik a csopaki bor hírnevét megalapozták és növelték. Elsőként tartjuk számon Ranolder János veszprémi püspököt aki 1875 szeptember 12-én az egyik legnagyobb Mária ünnepen halt meg itt a csopaki nyaralójában és ettől a naptól számítják égi születésnapját. Nevéből eredeztetően hallhatjuk, hogy német telepesek leszármazottja, de nagy hatással lehetett Ranolderre Széchenyi István példája. Ő is tanulmányutakra ment nyugat Európába.

Tapasztalat szerzésének szintén az lett a következménye, mint Széchenyinél Ő is jövedelmének nagy részét iskolák alapítására fordította, melyekben a magyar nyelv művelése és a magyar szellemiségű nevelés volt a fő cél. Látta, hogy főleg a Dunántúl egyes részein a borkivitel nyújtaná a legtöbb hasznot. Csopakon, Badacsonyban a Somló hegyen és a Hegyalján szőlőket telepít. Modern alapokra helyezte a fajtanemesítést.

Milliókra menő szőlőoltványt adományozott a népnek. Minden kiállításon boraival a legmagasabb díjakat nyerte! Ezért is gondolta Ambrus Tibor polgármesterünk,hogy ez a nap legyen a csopaki borászok napja,hiszen egy olyan nagyszerű előd előtt tiszteleghetünk aki minden időben kiállta a próbát.

Tisztelegjünk a Bakonyi-Balogh-Patonai-Kocsis- Palotai- Király- Jánka- Pamotyai-Pécsvárady-Szeiberling-Suly-Eőry- Simon- Csonka- Soós stb. elődeink előtt akik megalapozták a csopaki bor hírnevét és köszöntsük a ma borosgazdákat akiknek szintén olyan szívügyük a csopaki bor hírneve,mint nagy elődjüknek Ranolder János püspöknek, ki ezt a keresztet állíttatta 1861-ben a kastélyának építésekor. Most megkérem Gyűrű Géza atyát, pápai prelátust,érseki helynököt, Balatonfüred plébánosáthogy emlékezzék meg a nagy elődről és áldja meg a jelenlévőket. Paloznaki Kórus énekel.

Dr. Pécsvárady Laci bácsi javaslatára a következő verset olvasom fel a a Csodás Csopak című verseskötetéből. Balogh Bíró Tőle tudtam meg tegnapelőtt ,hogy Ranolder János püspök végrendeletében szereplő Terézia nővérének leszármazottjai itt élnek Paloznakon. Sok szeretettel mutatom be Önöknek Ponori Tewrewk Aurélt aki szeretné köszönteni kedves mindnyájukat. Most pedig kérem Önöket,hogy énekeljük el a himnuszt.

És utána fogadják szeretettel A Söptei Pince díjnyertes borait és a harapnivalót

Steinhausz György