id. Király Imre

Költő, ( 1913. VIII. 12 - 1979. X. 26. )

Édesapja Király Imre kisbirtokos gazdálkodó, Csopakon megbecsült gazda volt. Fiai a balatonkövesdi református Elemi Népiskolában kezdték el tanulmányaikat. Természetes volt, hogy gyermekéveikben a földműves élet minden munkálataival megismerkedtek, segítettek apjuknak. A tíz gyermekből kettő leány volt, de felnőtt kort csak egy leányuk és négy fiúk ért meg. A nem nagy családi birtok azonban nem adott volna megélhetést minden fiúnak, így iparos szakmát kellett tanulniuk. 1931-ben így került Budapestre Imre és Lajos. Imre először az Aranykalászos Gazdaképző tanfolyamot végezte el, majd a Kazinczy utcai fodrásztanuló otthonba került 1936-ban. 1938-ban szerzett képesítést. Az ipari iskolában kitudódott, hogy verseket ír, tanára rábeszélésére az „Ugarlantos” című költeményét beküldte az akkor zajló „Modern Írók” találkozójára. Verse tetszésre talált és behívták a találkozóra, ahol díszoklevelet kapott művéért 1937. szeptember 21-én.

Tulajdonképpen már 1934- től ír verseket, első munkái hazafias költemények. Versei megjelentek: 1935-ben a „Tavaszi szántás magyar parasztírók antológiája” , 1936-ban az „Új magyar élet” versgyűjteményben. Szintén 1935-ben a „Hitvallók Református költők antológiában”. 1936-ban „Százhúros hegedű” Modern írók antológiájában a „Balatonparti kis falu” című versét közlik. Az ígéretes költői indulás, az országos hírnév ellenére sem szakította meg kapcsolatát szülőfalujával. Megalakítják a Keresztyén Ifjúsági Egyesületet, Lajos öccsével és a csopaki - kövesdi református fiatalokkal. 1936. május 31-én Pünkösd vasárnapján a Népházban előadásra kerülő „Elnémult harangokat” Ő rendezi. Mivel szakmájában nem tudott itthon elhelyezkedni, vissza megy Budapestre, de a fodrászkodást sokáig nem tudja művelni, mert a vegyszerektől bőrbetegséget kap. Ekkor a Fővárosi Gázműveknél helyezkedik el.

Ebből az időből is több verse van: Ügyeletes vagyok – Gázlámpa gyújtogató - Gázlámpa oltás idején , stb. A Böszörményi úton lévő Budahegyvidéki Református Egyház gyülekezetének lett a tagja és fizetett alkalmazottja is. Itt jó barátságba került Dr. Szabolcska Mihállyal , Ravasz László püspök vejével, aki később is segítségére lesz. Végre elérkezett a házasság ideje is, amikor Sáfár Róza, aki régi nagy szerelme volt – elérte a nagykorúságot és 1938. november 18-án a lovasi református templomban örök hűséget esküdtek egymásnak az Isten színe előtt. Imrét az állása továbbra is Budapesthez kötötte és a Sas-hegy alatti Fürj utcában albérletben kezdték el közös életüket. Első kettő gyermekük Imre és Rózsa még ott született, a háborús körülmények között még apja az idősebbik Király Imre és testvére Lajos vittek nekik élelmet. Később behívták katonának és felesége a két gyermekkel Csopakra költözött. Őt behívták katonának 1944 őszén, de gyomorfekélye miatt hamar leszerelték és Ő azonnal jelentkezett a munkahelyén ahol szabadságot adtak neki , de a leszerelő papírjait nem kapta meg. Hazaérkezése után, igazolások híján katonaszökevénynek minősítették a nyilasok és a „felkoncolás” várt rá. Egy kiút volt, hogy belépjen a pártszolgálatosok közé. Megtette, de semmilyen bűnt nem követett el, így a háború után rövid rabság után szabadult. Ezután 1945 decemberében már Szabolcska Mihály és Egri Miklós is állást kínál neki. Ő a ságvárit fogadta el és odaköltöznek. Majd 1949-ben elvégzi az alapfokú biblia tanfolyamot és így hitoktatóként dolgozik a Külsősomogyi Református Egyházmegyében 1953-ig.

Ebben az időben is sok verse születik. 1953-tól haláláig Csopakon élt a közben még kettő fiúval Árpáddal és Zoltánnal megnövekedett családjával. Csopakon a Növényvédő Állomáson, majd Balatonfüreden a Hajógyárban dolgozott. 1979 októberében a veszprémi kórházba került, ahol keresztényi türelemmel viselte a fájdalmakat és még verset is írt családjának „Utolsó búcsú” címmel.

Részlet: 
”Betegség gyötör már régen,
Az Úr az én segítségem.
Azért nagyok reményeim,
Szeressetek Szeretteim!”

Október 20-án véget ért az oly sok , betegségekkel és meghurcoltatásokkal teli élete.

A Király Család kérésére és segítségével Steinhausz György összegyűjtötte valamennyi versét, írását és 2001-ben kiadásra került az „Ugarszántás” Király Imre összegyűjtött versei című 85-oldalas kötet. A fejezetek témái: Hazafias és politikai költemények. Hitvalló versek,Énekek a szülőföldről,Elbeszélő költemények, Szerelmes versek, Lírai költemények.