Csopak és Balatonkövesd községrész területe őskori és népvándorlás kori lelőhelynek is számít. A vasúti megállótól északra, a Lőcedombon 1910-ben előkerült régészeti leletek szerint a 10-11. században lakott hely volt. Az első okleveles adat egy 1277-ben kiadott csereszerződésben olvasható, Csopak neve Chopok formában. Kövesd nevét először egy 1121-ben kiadott adománylevél közli Cust-Cuest alakban.
Csopak területe királyi birtokadományként kerülhetett részben a veszprémi káptalanhoz. Kövesdet pedig már a 14. században kuriális nemesek birtokolták, és később a káptalan is szerzett itt földeket. A török hódoltság idején a környék eléggé elnéptelenedett, Csopakon és Kövesden is kevesen éltek. A 16. század második felében a tihanyi, majd a veszprémi vár bérli. Csopak 1615 után került vissza földesuraihoz. Csopak középkori Szent István temploma a Kossuth L. u. északi végében áll, de később elpusztulhatott, s a 17-18. században átépíthették. Ez a második templom a 19. század közepén már romokban hevert, csak tornya maradt meg napjainkig.
A Kossuth L. u. alsó felénél látható a műemléki kövesdi román templomocska tető nélküli, de gondozott maradványa. 1363-ban kiadott oklevél említi először Szent Miklós egyháza néven.
A Nosztori-völgy felső része jelentős római kori lelőhely, valamint a nyomtalanul elpusztult középkori Nosztori (Nostre) falu valószínű helye.A Nosztori-völgy északi végében karsztforrásokból eredő Séd patak iramló vize sok vízimalom kerekét forgatta. Az Árpád-korban királyi birtokként kezelt szőlőkön kívül a vízimalmok is szerepet játszottak a hely történetében. A Kőkoporsó dombon lévő római kori régészeti lelőhelyen talált borospince az ősi szőlőkultúra egyik bizonyítéka, de számos lelet tanúskodik erről a Balaton vidékén. A csopaki riviérán a falvak népeinek és életmódja, szokásai, viselete, építkezése évszázadok óta hasonló volt. Gabonatermesztés, állattartás, szőlőművelés, gyümölcstermesztés, balatoni halászat, mint életfenntartó foglalkozások szinte azonosak voltak.
A szőlőkkel betelepített oldalon számos kúria és vincellérház épült, amelyek egy része napjainkig fennmaradt. Jelentősebbek: a Ranolder-szőlő vincellér-háza és a Füredi úton látható klasszicista villák pincével a szőlők között: külön említhetjük a szép Budai-villát. A két falu fő utcájában több értékes 19. századi parasztház látható.
1800-ra készült el Kövesden az impozáns méretű copf. ref. Templom. A század első felében a legkorábbi klasszicista (Eőry)-kúriát építették, amelyet később bővítenek.
Kissé elfeledett értéke természetes szénsavas ásványvize, amelynek eddigi múltját tükrözi az 1920-as évek végén kiépített Szent József Gyógyforrás.
Az 1980-as években elkészült a község új általános iskolája, 1985-ben - százéves várakozás után - méltó és szép templomot építtettek maguknak a katolikus lakosok. A városias jelleg dominál már Csopakon. Nagy strandja és üdülőszállodái mellett leginkább a magánüdülők számának ugrásszerű emelkedése tűnik fel.
Csopak további fejlődésének az iránya a gyógyforrásokra épülő gyógyturizmus megteremtése, továbbá az ősi, kiváló szőlő- és borkultúra újbóli felvirágoztatása.
