Helytörténet

Csopak története

Az őskori, az ókori és a népvándorlás kori népek is megkedvelték e gyönyörű tájat, a "csopaki riviérát". A karsztforrásokban és szénsavas forrásokban igen gazdag és jó megélhetést biztosító területen szinte mindenhol megtalálható az itt élt népek régészeti hagyatéka a rézkortól a honfoglalás koráig.

Régészeti hagyatékok

A tóparton és a 19. század közepétől Kőkoporsó dombnak nevezett, már villákkal, üdülőkkel beépített területen a bronzkori, és a kelta lelőhelyeken kívül a központi helyet elfoglaló római település és temető helye a legfontosabb.

Ősi csopaki vízimalmok

1277-ben kelt az az oklevél, amelyben egy Lilium nevű özvegy Veszprémben lévő malmának fele részét elcseréli a veszprémi káptalannak Csopakon működő, felülcsapós vízikerekű két malmával, tartozékaival és telkekkel.

A kiváló csopaki szőlészet és borászat

Csopakon és Kövesden királyi, egyházi és magánbirtokokon folyt minőségileg és mennyiségileg is, kiváló szőlőtermesztés és bortermelés. A szőlőművelő szolgák (vinitores) helyébe később a terményjáradékot teljesítő "boradók" (vinidatores), az uruk lelki üdvéért borral is szolgáló torlók (exequiatores) léptek és a 14. században a jobbágyok és a kisbirtokosok kedvezőbb feltételekkel művelhették a - nagyrészben - veszprémi káptalan földesurasága alá tartozó szőlőket.

Csopak és Kövesd néprajzi jellemzői

Anyaegyház, s kath. kápolnával. Fekszik egy felemelkedett, szép kilátású egészséges helyen. Földje, rétje kevés: erdeje van."

A csopaki szénsavas ásványvíz

Több évtizeden át palackozva forgalmazták a természetes szénhidro-karbonátos szénsavas forrásvizet, amelyet ezzel a címkefelirattal ajánlottak a fogyasztóknak: "A Csopaki-gyógyvíz üdítő, gyógyító és erősítő hatása mellett kiváló gyógyszer a szervezet savbázis egyensúlyának zavarainál és mindazon esetekben, amikor a szervezetnek calcium hiány pótlására van szüksége."

A fürdőélet-idegenforgalom

Fényes Elek 1841-ben kiadott magyarországi könyvében ez áll: "Csopak magyar falu 118 katolikus és 123 református lakossal. Bora jó, vadszárnyasa nagy bőségben. "Községünk bemutatására vállalkozott a Balatoni Szövetség 1913-ban kiadott útikalauzában: "... Ma még inkább boráról nevezetes. A Balaton-parton - a Sóstó-domb alatt - új nyaralótelep van keletkezőben.

A fürdőélet

A századelőn a helybeliek közül csak a gyerekek fürödtek a Balatonban, felnőtt ember bele nem ment volna a vízbe, legfeljebb, ha nádaratáskor beszakadt alatta a jég, vagy orvhalászáskor a csendőrelől elbújt a nádasba. A fürdőélet akkor kezdődött igazán, amikor 1922-ben letelepedett Csopakon dr. Ferenczy Sándor orvos. Mivel nagy népszerűségre tett szert és hallgattak rá, megkísérelte rábeszélni a falubelieket, hogy adják bérbe nyáron a házuk úgynevezett tisztaszobáját a városi nyaralóknak.

Oldalak