Tájékoztató a jegyző hatáskörébe tartozó, engedély nélkül, vagy attól eltérően létesített kutak fennmaradási engedélyezésével kapcsolatban
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásától szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 15. §-ában foglaltak szerint a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) fennmaradási engedélyt kell kérnie.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (4) bekezdése alapján, ha a vízilétesítmény megépítése végleges hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben azonban a vízügyi hatóság a vízilétesítmény megvizsgálása után a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, ezzel egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság mértéke 1 000 000 forintig terjedhet, de természetes személy esetében nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A Vgtv. 29. (7) bekezdése alapján a 2020. július 1. napját megelőzően engedély nélkül vagy attól eltérően létesített vízkivételt biztosító létesítmény létesítője a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
A Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút fennmaradásához, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
„aa) * a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) * épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;”
Minden más esetben a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el, Csopak és Paloznak községek közigazgatási területén lévő ingatlanok esetében a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rendelkezik hatáskörrel és illetőséggel.
A fennmaradási engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni (postai út, vagy elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer).
Az elektronikus levélcímről (e-mail) küldött beadványok nem fogadhatók el.
A kérelem tartalma (41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklete):
1. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.
2. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).
3. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség és hosszúság, vagy EOV).
4. A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.
5. Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.
6. A kút műszaki adatai:
6.1. talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);
6.2. csak fúrt kút esetében:
6.2.1. iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.2. csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.3. szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, típusa,
6.2.4. csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m); vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat.
6.3. A kút-felsőrész kialakítása (fúrt és vert kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.
6.4. A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.
6.5. csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm), a csövezet rakathossza (m-m), a szűrőzött szakasz mélységköze (m-m), a szűrő típusa.
6.6. A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.
6.7. Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.
6.8. Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási vagy létesítési engedéllyel nem rendelkező kút üzemeltetési engedélye iránti kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).
A kérelemhez csatolni kell:
1. A tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó dokumentációt.
2. Eredeti tulajdonosi hozzájárulást, amennyiben az ingatlan nem, vagy nem az engedélyes kizárólagos tulajdona (eredeti közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba - két tanú neve, lakcíme, aláírása - foglalva).
3. Helyszínrajzot, mely tartalmazza az ingatlanon meglévő épületeket, építményeket és a kút helyét.
4. A kérelemben meg kell jelölni pontosan a vízigényt (m3/év), valamint a kút létesítésének időpontját.
5. Közmű érintettség esetén közműkezelői hozzájárulást eredetben, vagy hiteles elektronikus másolatban.
Az eljárás illetékmentes.
Csopak, 2020. szeptember 30.
Dr. Szántód Anita
jegyző
