Helyi értéktár

Ranolder kastély

A kastélyt Ranolder János (1806-1875) veszprémi püspök építette 1861-ben Szentirmay József építész szervei alapján. A romantikus – neogót stílusú épület oromzatán egykor magyar szentek szobrai álltak. A püspök kedves nyaralójában halt meg 1875 szeptember 12-én. A kastélyban található pincészetben kb. 3 ezer hektoliter bort lehet tárolni. Örökösei eladták a kastélyt a szőlőbirtokkal együtt Freistlander Jenő lovagnak akié a tótvázsonyi uradalom is volt. Ő szőlőnemesítéssel is foglalkozott.

Régi konyhák falvédői - dr. Akócsi Katalin magángyűjteménye

A 90-es évek közepétől kezdte gyűjteni dr. Akócsi Katalin a falvédőket, melyről így vallott: „Csopakon 1971 óta élünk, hiszen a férjem azóta szolgált lelkészként itt. Az 1990-es évek elején kezdtünk el készülődni a nyugdíjas évekre, amikor majd a parókiát is el kell hagynunk. Hosszas keresés után megvettük a parókia melletti házat, mely évekig üresen állt. Az egykori szabadkéményes konyha füstös falán egy falvédőt találtunk, amit hazavittem, alaposan kimostam és egy kedves szép kép bújt elő.

Steinhausz György életműve

STEINHAUSZ GYÖRGY idegenforgalmi, művelődési szakember, nyugalmazott alpolgármester, Csopak Község díszpolgára, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje. (Peremartongyártelep, 1947. szept. 15. – Csopak, 2013. augusztus 1.)
Élete: 1966-1968-ban gyakornok a Kertészeti Főiskolai Tangazdaságban, 1968-1969-ben a Vetőmagtermeltető Vállalatnál. 1969-1970-ben fafaragó Nyitrai Ferenc iparművésznél, Bp.-en. 1970-től- 2003-ig kultúros Csopakon az Állami Gazdaságok Üdülőjében. 1991-től 2004-ig idegenforgalmi vállalkozó Csopakon.

Szent József forrás, savanyú víz forrás

A csopaki Sóstó-domb tövében már a római korban is volt szénszavas forrás. Itt épült ki 1934-ben a település egyik természeti kincse, a Szent József forrás.
1891-ben a Veszprémi független Hírlap már írt a csopaki forrásról. Egy Weisner nevű kereskedő vásárolta meg a forrást, de hozzá nem értés miatt betonból építette az aknát hozzá, amit a szénsavas víz oldott, így szürke lett a víz. A forrást magára hagyták.

Szent Miklós templomrom

A Szent Miklós templomrom a ma már Csopakhoz tartozó, egykori Kövesd község Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt középkori templomának romja. Kövesd középkori templomának első írásos említése 1312-ből ismeretes. A veszprémi káptalan 1363. július 15-i oklevele a kövesdi Szent Miklós egyházzal kapcsolatban született. A veszprémi káptalan egy 1372-es oklevelében, mint Kövesd falu Szent Miklós hitvalló tiszteletére szentelt kőkápolnáját említették. A török hódoltság alatt pusztult el a kápolna, amely 1550-ben még működött. Az üres romot puszta templomnak is említik.

Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás

A Földművelésügyi Minisztérium 1954-ben hozta létre a XVI. számú Növényvédő Állomását a Csopak Kishegyi utca 13-15 szám alatti épületben, az un. Ranolder kastélyban. 1955-ben neve: Veszprém Megyei Növényvédő Állomásra változott. Kezdetben fő feladata a kártevők elleni védekezés volt (burgonyabogár, amerikai fehér szövőlepke, cserebogár pajor, gyomnövények). Rendelkezésre álltak a szükséges szántóföldi növényvédelmi gépek. Gyümölcsösökben háti gépekkel, motoros permetezőkkel, több esetben lóvontatású gépekkel dolgoztak, és repülőgéppel térítés ellenében.

Oldalak