Csopaki savanyúvíz

1930-ban a Korányi klinikán már vizsgálat alá veszik, hogy milyen gyógyhatású a víz. Dr. Rausch Zoltán klinikai tanársegéd és Dr. Herzum Alfonz beszámol az eredményekről. Ivókúrák bebizonyították, hogy az emésztőrendszer betegségeit, a fürdőkúra pedig a húgyúti megbetegedéseket gyógyítja. 11-oldalon keresztül írják le az orvosok a kísérletek folyamatát és az eredményeket.

Ennek eredményeként 1933. március 6-án kelt 211.215/XV.-1933 számú rendeletében gyógyvízzé minősítette a belügyminiszter.

Czillinger szépen megépítette a forrásfölé a töltőházat, kis toronnyal, modern gépekkel, üvegmosóval stb, látta el a palackozót. A 12-méter mélyen lévő medencében 35 000 liter savanyúvizet tudtak befogadni.

1934-ben a Földmívelésügyi Miniszter rendelete értelmében forrás védő területet határozott meg a Bányakapitányság felmérésére hivatkozva. A belső és külső védőterületeken mély építkezést és kútfúrást tiltották. A Kőkoporsó-domb mindkét oldala és a Sóstó-domb déli oldala a külső védő terület volt. A belső a forrás közvetlen környéke.
Sajnos 1945 után ezt senki sem tartotta be és ezért is csappant meg a forrás vízhozama.
Czillinger Jánosnak nagy tervei voltak: gyógy szanatóriumot szeretett volna létrehozni fürdővel. Sajnos évekig nem talált a befektetéshez sem támogatást sem üzleti társat. Ezután meg közbeszólt a II. Világháború és az azt követő diktatúra.
Czillinger halála után lányai és fia örökölte a Szent József forrást, tőlük államosították egy Bp-i Gyógyvíztermelő és Értékesítő Vállalatnak.

Az 1950-es években a Csopaki Tanács az üzemeltetője a „Csopaki Természetes Szénsavas Gyógyvíz”-nek. 1952. júniusában is vegyelemzésnek vetették alá a Szent József Forrás vizét.

Az 1929-évi vegyelemzéshez képest hasonló eredményt mutatott.
Az 1960-as években a Veszprém Megyei Szikvízipari Vállalat tulajdonába került. A túlzott termelés miatt szénsavval kellet pótolni a savanyúvizet. Az 1980-as évek elején leálltak a termeléssel, mondván nem éri meg, mert kicsi a kapacitás. Ezután elbontották a töltő-palackozó épületet is. Az évtized végén a Községi Tanács a forrás környékét kiépítette és újból fogyaszthatóvá vált a forrás vize. A rendszerváltás után visszakapta az eredeti nevét „Szent József Forrás” A parkosítás az utóbbi években vált valóra.

A savanyúvíz források jelenleg Csopak területén le vannak zárva.

2008.02.20.

Steinhausz György