Útvonal
Útvonal mennyiségi, minőségi jellemzői:
Csopaki látnivalók kerékpárral érkezőknek:
1. Községi Strandfürdő (Örkény István sétány 1.)
A Balatonkövesd – Csopaki Fürdő Egyesület 1922-es megalakulása óta a strand, a Balaton északi partjának kedvelt fürdőhelye lett. Az 1996-ban- a régi „fürdőház” stílusát követve- a főbejárat–apartmanok-üzletek megépítése óta folyamatosan bővül-szépül a strand. Az utolsó nagy beruházás 2010-ben volt. A fejlesztés során egy új korszerű vizesblokk, új parti sétány, partvilágítás és strandbútorok, vízi mentő torony, térfigyelő kamerák, színvonalas játszóterek, egy gyermekpancsolóval kialakított napozó stég, 2 db nyilvános info-torony (E pont), vízilabda-, homokos sportpálya, kerékpár-tároló és egy meteorológiai adatszolgáltató állomás kapott helyet a megújult strandon. /Emléktábla a főbejáratnál jobbra/
2. Díszkút a strand főbejárata előtt.
A savanyúvizes kút forrását valószínűleg 1922 után kezdték használni, amikor a Balatonkövesd-Csopaki Fürdőegyesület a strandot fokozatosan kezdte kialakítani. Kerekes szivattyús kút volt 1996-ig, majd a kúttól néhány méterre a strand főbejáratával szemben Szent István király és felesége, Boldog Gizella házasságkötésének ezredik évfordulóján egy dísz kutat építtetett a csopaki önkormányzat Szabó József csopaki építésszel. Sajnos az EU szabványok következtében ideiglenesen csak csapvízzel frissítheti fel magát a „fáradt vándor”!
3. Hajóállomás az Örkény sétány és a Kőkorsó utca találkozásánál.
Hosszú évtizedes vita után 1960-as években a mai kikötő területén egy „ponton móló” állt kikötve. 1969-70-ben elkészült a beton móló, majd később a kikötői őrház. A hajóállomás és kikötői kiszolgáló épület utolsó felújítása 2008-ban volt?
4. Szent József savanyúvíz forrás a Forrás utcában.
A helyiek évszázadok óta ismerték a forrást, amit a XIX. század végén és a XX. század elején többször, többféle eljárással igyekeztek felhasználni. Az 1930-as években klinikai vizsgálatok alapján a csopaki savanyúvizet gyógyvíznek minősítették. A palackozója egészen az 1980-as évekig működött, majd a savanyúvíz kitermelés és palackozás megszűnt. Az elbontott „üzem” helyén az önkormányzat kialakította a forrást és parkosította a környezetét.
5. Vasútállomás
1909. július 1-én indult el a vasútforgalom a Börgönd- Alsóőrs – Tapolca vonalon. Csopaki állomás először feltételes, majd 1912-től állandó megállóhelyként működik. Az épületet 1998-ban a csopaki önkormányzat és a MÁV szombathelyi igazgatósága közösen felújítja az állomás épületét, régi fényképek alapján. 2000 májusában egy 1913-ban gyártott muzeális 375-ös gőzmozdonyt kapott a község megőrzésre. Azóta egy „szabadtéri vasúti múzeum” van az állomás parkjában.
Az épületben Turisztikai Információs Irodát üzemeltet a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület. / Emléktábla az épület falán/
6. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (Angolkisasszonyok nyaralója). (Kossuth L. u.16.)
A veszprémi Angolkisasszonyok Apácarend nyaralója volt. A XIX. sz. végén épült. Az államosítás, 1950 után Megyei Csecsemőotthonként működött. 1976-tól szellemi fogyatékos gyermekek „Egészségügyi Gyermekotthona” volt az 1990-es évek elejéig. 2005-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága van az épületben. Parkjában ún. „Pele-tanösvény” mutatja be ábrákon a Balaton vidéki állatvilágot. A geológiai tanösvény pedig a különböző földtörténeti időszakokban képződött kőzeteket mutatja be. A parkba a belépés díjtalan és állandó.
7. Szent Miklós templomrom (Kossuth L. u. 41.)
Az egykori Kövesd község (Balatonkövesdet 1940-ben egyesítették Csopakkal) XIII. századi Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt templomának romja. A „török időkben” vált romossá.
Védett műemlék! /Részletes leírás a helyszínen./
8. Kossuth és Dózsa György utcai műemlék jellegű XIX. századi lakóházak és pince
Mindkét utcában több műemlék jellegű épület található.
Kossuth Lajos utcai házak, hosszú udvarok: Jellegzetes 3-4 lakásos udvarok, zsellérlakások. Dózsa György utcai XVIII-XIX. századi házak: Az utca elején a jobboldali házak között 2-3 db XVIII. századi is található.
9. Kultúrház – Csopak Galéria (Kossuth L. u. 53.)
A balatonkövesdi képviselő-testület és Pamotyai Lajos református kántortanító kitartó szervezésének köszönhetően a Földművelésügyi Minisztérium pályázatát elnyerve megépítik a NÉPHÁZAT, amit 1932. augusztus 14-én avattak fel.
Jelenleg a Kultúrházban a Csopak Galérián, a nagytermen – színpadon és házasságkötő – tanácstermen kívül helyet kapott a Salvator Patika, a Csopak Táncegyüttes öltözője és a Rendőrség Körzeti Megbízotti irodája. A Kultúrház (Pamotyai Lajos NÉPHÁZ) átépítése várhatóan 2011 őszén kezdődik.
A Csopak Galéria ingyen látogatható május 27-től szeptember 2-ig, hétfő kivételével naponta 10-13 és 17-20-óráig. Kéthetente új képzőművészeti kiállítás.
10. Református templom és Parókia (Paloznaki út. 2.)
1790-ben megalakul a Csopak- Kövesd- Paloznaki Református Anyaegyház, 1751-től 1790-ig a három település gyülekezete Arácshoz tartozott. A késő-barokkstílusú Cseh süveg boltozatú templomot és a Parókiát 1798-1800 között közadakozásból építették fel.
Az I. világháborúba elhurcolt harangok helyett 1922-ben újakat készíttetett a gyülekezet. Ennek a harang szentelési évfordulóját ünneplik meg minden év augusztusában.
Istentisztelet: vasárnap 11 órakor.
Védett műemlék! /Emléktáblák az épületen/
11. Református Gyülekezeti Ház (volt Ref. Elemi Népiskola) (Kossuth L. u. 96.)
Az egyházi adatok alapján a kövesdi reformátusoknak 1789-től volt iskolájuk Csopakon. Az 1883-ban elkészült épületben az államosításig ref. elemi népiskola működött. 1948 után általános iskola, majd óvoda, és szolgálati lakás volt benne.
Legnevesebb kántortanító-igazgató Pamotyai Lajos volt, akit 1919-1947-ig a község kulturális életének vezetőjeként is tisztelünk. 1990 után az üresen maradt épületet visszakapta a református egyház.
12. ”Szent István király” Római Katolikus templom. Kossuth L. u.103.
1932-ben megalakították a Balatonkövesd - Csopak Egyházközséget, iskola-építés céljából. Emellett elindult a gyűjtés az új templomra. A háború azonban megakasztotta a tervek megvalósulását. Az iskola mellett a „Sarok szőlőt” adta oda Babics esperes templomhelynek, ahol 1948-ban elkezdődött a munka. Hatalmas egytornyos neoromán, belül bizánci stílusú templomot terveztek kriptával. A kripta – ma altemplom - és a lábazat elkészült, amikor a kommunista hatalom leállította az építkezést. 1980-ban folytatódott az építkezés új tervek alapján Dr. Csontos Gyula (1919-1991) kanonok-plébános kezdeményezésére. Végül Mihaleczky Gábor mérnököt bízták meg a tervezéssel.
Csontos atya 500 000 Ft-os, valamint egyéb bel- és külföldi adományból öt év alatt megépült a templom. 1985. május 12-én Dr. Szendy József veszprémi püspök szentelte fel. 1987 tavaszára Lőrincz Vitus bukovinai - székely művész készítette el az oltárképet fából és tűzzománcból, majd 1993-ra a stáció képeket is. A rendszer váltás után az önkormányzat támogatásából elkészült a székfűtés is. Vasárnapi szentmise 8.30-kor van.
13. Általános Iskola (volt Szent Imre Róm. Kat. Elemi Népiskola) (Kossuth L. u. 105.)
A csopaki, kövesdi katolikus gyermekeknek az 1700-évek végétől Paloznakra kellett járni iskolába, majd szentmisére is a Szent István Király templom (1882-87) elbontása után.
A túlzsúfolt paloznaki iskola miatt a veszprémi püspöktől kérvényezték, hogy Csopakon is legyen iskola és templom, hiszen már a XIX. sz. végétől nem volt egyik sem. 1922-ben a csopaki iskolaszék határozatot hozott a csopaki iskola megépítéséről. 1934-re elkészült az egy tantermes Szent Imre Elemi Népiskola. A tanteremben kialakított ”iskolakápolnával” miséző helye is lett a csopakiaknak. Az első kántortanító, Szabó István 74 gyermekkel kezdte el a tanítást. A második tanterem, a tanítói lakás, és a kőkerítés 1936-40 között készült el. Az 1948-as államosítás után a református iskola is betagozódott a nagyobb csopaki Állami Általános Iskolába.
Az iskola bővítései: balszárny és tanítói lakás (1964), a Kossuth utcai front (1980), a sportcsarnok (1989). Utolsó fejlesztés: az épület korszerű szigetelése, fűtőberendezés, melegvíz ellátás korszerűsítése, tantermek kifestése, új bútorok beszerzése (2010).
14. Hősi Emlékmű (A sportpálya mellett)
Régi igénye volt a lakosságnak, hogy legyen Csopakon egy hely, ahol leróhatják kegyeletüket a világháborúkban és szabadságharcokban elesett csopakiak emléke előtt. 1989-ben falugyűlésen szavazták meg a csopakiak Berhidi Mária tervét. Fehér mészkőből „Nyké” a görög-latin mitológia „béke istennőjét” ábrázolja az ismert „torzó” formában. A talapzat vörös – permi – homokkő a háború véres lángjait jelképezi rajta az I. és II. világháborúk hősi halottainak és civil áldozatainak névsorával. Az emlékművet 1990. augusztus 20-án avatták fel, amit Dr. Csontos Gyula tb.kanonok Csopak-Paloznaki plébános és id. Tislér Géza ref. püspök helyettes csopaki lelkész felszentelt.
A március 15-ei és október 23-ai ünnepség keretében az önkormányzat, az intézmények és a civilszervezetek is megkoszorúzzák.
Védett műemlék!
15. Csonkatorony (Veszprémi és Kossuth utca találkozása, Millenniumi park)
A középkori Szt. István király tiszteletére épült templomot 1880-as években elbontották, csak a tornya maradt meg, amit a templom elbontása után új tetővel láttak el. A millenniumi kopjafát 2000-ben az erdélyi testvérvárostól, Szovátától kapta a község. A játszó- és sétatér az utóbbi években került kialakításra. Több közösségi rendezvény színtere a Millenniumi Park a kivilágított - a község jelképévé vált - Csonkatorony tövében.
Védett műemlék! /A parkban lévő tájékoztató táblán bővebb leírás olvasható!/
16. Eőry kúria (Kishegyi u. 11.)
Krascsenits Béla káptalani tiszttartó építtette 1840 körül. Pincéje agrártörténeti műemlék. Külön fűthető, magasan fekvő erjesztő-pince és egy hatalmas mélyen fekvő érlelő pince van az egész épület alatt. A szobák egy része boltíves. Krascsenits lányát Eőry Vilmos vette el, így került az Eőry Család birtokába. Rokonuk, Deák Ferenc sokat tartózkodott Csopakon. A ház ma is az Eőry Család tulajdonában van.
Védett műemlék! /Az épületen emléktábla /
17. Ranolder Kastély (Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás) (Kishegyi út. 15.)
Ranolder János (1806-1875) veszprémi püspök építette 1861-ben Szentirmay József építész tervei alapján. A romantikus - neogót stílusú épület oromzatán magyar szentek szobrai álltak 1945-ig. Itt, kedvelt nyaralójában halt meg a püspök 1875. szeptember 12-én. Örökösei eladták a kastélyt a szőlőbirtokkal együtt. Több tulajdonosa is volt: Freistlander Jenő lovag, aki szőlőnemesítéssel is foglalkozott, a bécsi borkereskedő Grossinger, a balatonfüredi kereskedők Hirschfeld és Zollner, és a botfai földbirtokos Hűvös Salamon. A zsidótörvények miatt elvették tőle, végül dálnokfalvi Bartha Károly (1884-1964) vezérezredes, honvédelmi miniszter-tulajdonában volt az 1950-es államosításokig. 1954-től Növényvédő Állomásként működik. Parkjában arborétum és a régi növényvédő gépekből szabadtéri kiállítás látható. A főépületben van az „Országos Növényvédelmi Gyűjteménytár”. Csak előzetes bejelentés alapján látogatható! T:87/ 555-320
Védett műemlék! /Az épületen emléktábla/
18. Plul Vízimalom (Kisfaludy u. 16.)
Molnár Kálmán 1910-ben elbontatta az itt lévő öreg malmot és épített a helyére egy újat. Mivel lányát Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül, így később a malom a Plul Családé lett. 1910-ben már a malomkövek helyett Ganz-Mecwarth hengerszékeket szereltek be a malomba.
A mai napig is a Magyar Állam tulajdonában van, de Csopak község kezelésében. A Helytörténeti Gyűjteménnyel gazdagítva igen kedvelt kiránduló és közösségi hellyé vált a malom és udvara. A malomhoz tartozó lakást és a kertet az önkormányzat megvásárolta. A vízikereket és a lakást 2010-ben újították fel. A fejlesztés keretében egy kulináris parkot - szabadtéri tűzhely, sütőkemence és bográcsozó helyet - alakítottak ki baráti és családok használatára.
Védett műemlék! / Részletes leírás a helyszínen/
19. Csák malom (Veszprémi út 3.)
A Nosztori- völgy bejáratánál található a mai Malom Csárda. A XVIII. században Thorma malom néven ismert, majd a Plul családé volt. Később Csák Lajos tulajdona lett, majd bérlők használják. 1951-es államosítás után a malmot leszerelték. Ma a felülcsapott vízikerék, csak turista látványosság miatt forog. Több magyar és német kalandfilmet forgattak itt és a Plul malomnál. Csárdává 1968-ban építették át.
20. Takács villa (Árok utca 3)
A klasszicista kúria timpanonnal az 1820-években épült. 1900 körül átalakították, és beüvegezték a tornácot-teraszt. Ebben az időben dr. Köves Miklós ügyvédé volt, akinek a birtokai közé tartozott többek között Köveskuti Puszta is. A felsőőrsi Kövesi földbirtokos család kihalásával a birtok fele és az épület veszprémi Takács János mérnök tulajdonába került 1956-ban. Az ő családjának a birtokában van ma is. Az egész épület jellegzetes klasszicista „udvarház”.
Védett műemlék!
21. Buday villa (Budai u. 1.)
A Füredi útról nyíló Budai utcában álló ház XIX. századi klasszicista kúria 2 toszkán és 2 oszlopos timpanonos portikusszal 1820 körül épült. Simaházy Tóth László lánytestvéréé volt, akit elvett feleségül Buday Gyula ezredes. A kúriához öt hold park és szőlő tartozott. Ma leromlott állapotban van, a csopaki önkormányzat tulajdona.
Védett műemlék!
22. Vincellér lakás (Budai utca 3.)
A Buday birtokhoz tartozó vincellér ház szintén a XIX. században épült, nádfedeles hagyományos osztású lakás. Nyitott tornácról a konyhába lehet belépni, a tornácról jobbra és balra egy-egy gerendás mennyezetű szoba nyílik. Az 1980-as években renoválták és belső átalakítást végeztek, a konyha ki lett nyitva és a tornácot beüvegezték. Kívülről az épület semmit sem változott.
Védett műemlék! /Az épületen emléktábla/
23. Lóczy villa (Lóczy Lajos u. 9.)
Dr. Lóczy Lajos (1849-1920) geológus nyaralója volt. A XIX. század második harmadában épült. 1892-től haláláig innen irányította a Balaton tudományos kutatását. Az államosítás után három család élt az épületben. Egy német házaspár vette meg, ők hozatták rendbe az épületet. Nagyon büszkék arra, hogy a híres geológus egykori házában élnek. Az épületen emléktábla található.
Védett műemlék!
24. Olaszrizling Tanösvény
Tamás Jenő és Ervin szőlőbirtokosok készítették el a tanösvény ízléses tábláit 2006 áprilisában, amely a Petőfi Sándor utca elejétől a paloznaki Vincellér utcán át a Tódi utcáig vezet. A Balatonfüred – Csopaki Történelmi borvidéken honos szőlőfajták, a szőlőművelés és geológiai bemutatótáblák a kényelmes út mellett a szőlőültetvények között láthatók. A Petőfi utcáról nyíló Arany János utcában található a néhai Ranolder János püspök XIX. századi pincészete, a Jásdi Pince ,és közelében, szintén díjnyertes borokat lehet kóstolni a Tamás Pincénél. A Tanösvény végén a Paloznaki Tódi utcában a Papaborozónál pihenhet meg a kiránduló.
25. Berekháti – Öreg és Csákányhegyi borospincék
A Berekháti utcában tájékoztató tábla hívja fel a figyelmet, hogy a területen évszázadok óta szőlőművelés folyik. Több XIX. századi pince nemcsak látványosság, hanem, mint pl; a Tóth Pince finom boraival öregbíti Csopak hírnevét.
Az Öreghegybe vezető úton a Simoga köz elején a Balaton Borkúria és a Varga Borház kínál balatoni borokat, a Füredi útról nyíló Istenfia utcában lévő Söptei Pincénél és fent az Öreghegyen gyönyörű panorámával, finom étellel-itallal a Szent Donát Borházban lehet kipihenni a meredek utcák fáradalmait.